Az előző post már kezdett regényformát önteni ezért inkább erőszakosan félbeszakítottam, hogy legalább a látszatát tartsuk meg annak, hogy itten blogírás folyik.

Szóval.

Jan 29., hétfő:  Reggeli után bementem a munkahelyre. Mivel a munkahely Wembleyben (ÉNy London) van, a lakás pedig Greenwichbe  (DK london), az út kb. 1,5 órát vesz igénybe, melynek felét mocskos módon zsúfolt metrón kell megtenni. A másik felét viszont emeletes buszokkal, ami ufózsír :)
Kb. fél 12-re beértem, gyorsan a főnök úr elébe vezettek, és megkezdődött az interjú. Először egy 60 kérdésből álló tesztet kellett kitölteni, ami a Java programozási nyelvben való jártasságomat volt hivatott mérni. Nem volt könnyű, de szerintem viszonylag jó eredménnyel sikerült abszolválnom. Ezután egy esettanulmány következett, ahol nekem pillanatok alatt fel kellett volna ismernem egy komplex problémára a legüdvösebb megoldást. Hát erről gyerekek nem sok fogalmam volt, néztem bután, és hebegtem még butábbakat. A végén mondta a főnök, hogy a felvételi procedúra 3 részből áll: 1. szubjektív ítélete (ez 100%), 2. teszt (ezt majd kiértékeli), 3. esettanulmány (hát, ez nem volt teljesen tiszta :)... Délután hív, hogy döntött.
Hát, hazajöttem, egyrészt hogy átöltözzek (buzi öltöny), másrészt úgy éreztem most nemigen tudnék a város szépségeivel foglalkozni. Kicsit ideges voltam vagy mi. Na de a ti idegeiteket nem húzom tovább, kb. 3 óra múltán felhívott, és mondta, hogy ha megfelelnek a megbeszélt feltételek, akkor holnap kezdhetek. Hát mondom jólvan, akkor see you tomorrow. :D
(A feltételek: kötetlen munkaidő, kb. 28 nap szabi, és olyan fizetés amiből 2x annyit tudok havonta félrerakni, mint amennyi az otthoni nettó fizetésem volt).